Összes oldalmegjelenítés

2011. június 22., szerda

Kása redő (rémsztori)

Jó rég nem írtam. Nah most bepótolok mindent. :)
Múlt csütörtökön barátnőmmel elmentünk sétálni és egyszer csak jött egy ötlet, hogy menjünk el a város közelében lévő erdőbe. Régi történetek, mesék terjednek erről az erdőről. Azt mesélik, hogy régebben voltak valamilyen "csuklyások", akik felakasztották az esti arra járókat! :O Azért ez elég durva. Amúgy az erdő maga szép. Magas fák, növények...
Sétáltunk egyre beljebb, közben nagy szemekkel vizsgáltuk a bokrokat meg a fákat. Enyhén be voltam szarva, nem is tudom, hogy vettem rá magam arra, hogy bemenjek. Mentünk beljebb és egyszer csak láttunk valami vörös fényt előttünk. Nah én ott mondtam Melindának, hogy most forduljunk meg és menjünk innen a csudába. Nem ellenkezett.xdd Vajon miért nem...Egyfolytában hátrafelé nézett, azért ő is patázott rendesen. Közeledett a vörös pont. Melinda tanácsolta, hogy gyorsítsunk. Szívemből beszélt...xd Hallottuk a hangját is: egy motorbicikli volt és rajta egy fekete trikós izmos 20 év körüli hapsi. Imádkoztam magamba, hogy: "Meg ne állj! Nehogy  lassíts!" Elment mellettünk, hála az égnek. Már majdnem kiértünk amikor barátnőm mondta, hogy lát valami. Olyan volt, mint egy púpos szellem. Ilyen fehér lepedőféle volt rajta, tiszta ideg voltam már, de már kiértünk. Később visszanéztünk és ott feküdt a földön!!! El se tudtunk képzelni, hogy mi volt az!! :O 

2011. június 12., vasárnap

X-men: Az elsők (X-men: First class)



Ma szegeden, az X-men új részét láttuk. Kezd ez is olyan lenni, mint a Csillagok háborúja abba, hogy már nem tudják folytatni a történetet, ezért visszamennek az időbe. Unokatesómtól úgy hallottuk, hogy unalmas, de nekem nagyon tetszett. Mondjuk a többi részt nem láttam, csak a Kezdődik: Farkas-t, meg még 7 évesen mesében.xdd
Én alapból szeretem az ilyen természetfeletti erővel rendelkező emberes filmeket. 


Sztori:


A hatvanas évek Amerikájában járunk. Két különös, tehetséges fiatalember összebarátkozik. Az egyik angol arisztokrata, a másik Kelet-Európából menekült, Auschwitzot túlélt zsidó. Barátságuk alapja, hogy mindkettőjük különös tudást fedez fel magában: az egyik olvassa és irányítja az emberek gondolatait, a másik uralkodik a fémek fölött. Képességeik más hasonló mutánsok körébe sodorják őket, és ők állnak élére annak a közös harcnak, amelyet az emberiségre leselkedő óriási veszély elhárítására kezdenek. De a küzdelem őket magukat is eltávolítja egymástól: Magneto és Xavier egymás ellen fordítja földöntúli erejét.


Főszereplők:


                                                          James McAvoy
Sose hallottam, nem is volt ismerős. Utánanéztem, hogy ki ő és kiderült, hogy egy filmből ismerem: Narnia krónikái-ból ő Tumnus, a szatír (félig kecske ember, nem a mutogatós bácsi.xd). De csak ennyi. Pedig nem rossz színész, az elején idegelt a feje, de aztán már megkedveltem. Tetszik a szeme színe *-* de csak az...




Michael Fassbender
ő volt a filmben Magneto és....őt tényleg nem láttam soha, meg nem is hallottam róla.xdd











Elbúcsúztunk az iskolánktól

Tegnap volt a ballagásunk. Egész jó volt. Nem főttünk be a ruháinkba és nem is fájt a lábam a cipőben. =) Még most is izomlázam van attól, hogy apa nem éppen kicsinek mondható virágot vett xd pedig mondtam, hogy kicsi legyen, mert azt elbírom. Alig bírtam vele leülni, nem fértem el. Pár szál mindig átlógott a mellettem ülő Arnold ölébe. Egész végig hülyültünk, mert untuk a beszédet. Még most is érezni lehet az egész lakásban a csokor illatát. Fincsii. ^^ Volt, akinek osztogattak ilyen oklevelet, hogy milyen jó a sportban vagy milyen jó a tanulmányi eredménye stb. én nem gondoltam, hogy az én nevemet mondani fogják, mert sose voltam színötös. De mondták! Megijedtem, hirtelen felpattantam, odaadtam a mellettem ülőnek a gigantikus csokrot de beakadt a szoknyám, aztán megbotlottam a mellettem ülő lábában és ráestem 2-vel mellettem ülő a "padtársamra" utána a tanár megfogta a kezem és véletlenül nekilökött az előttünk lévő széknek az ülőkéjének. Úgy mentem ki, hogy fájt a lábam, a karom és izomlázam volt, tiszta vörös voltam, mert hát a pont megfelelő emberre estem rá xd
Vicces volt az a kijövetel, de mindez 5 mp alatt. xd
Utána kimentünk az udvarra és elengedtük a lufikat : DD az jó volt. Bár elég sok fönnakard a fán, de az enyim nem szerencsére!
A ballagás után elmentünk egy étterembe, ahol vajon ki volt? A "padtársam". Nagyon meglepődtem. Olyan hányingerem volt, úgy örültem neki. Nem bírtam az étlapra koncentrálni, csak arra, hogy velem szemben ül egy másik asztalnál (naná, hogy úgy ültem le, hogy lássam.xdd) 
Akkor még bele voltam zúgva, de este egy barátnőm, akibe szerelmes "volt" (mint kiderült azóta már nem) mondta, hogy bevallotta neki a fiú, hogy csak az alakja miatt tetszett neki. Nah az én alakom egyáltalán nem olyan vékony, tehát esélyem sincs utána. De így, hogy tudom, hogy ilyen felszínes úgy érzem, kiszerettem belőle. : DDD Végre már. Nincs több szenvedés. Már nem kell. Pedig úgy szerettem, mint még soha senkit...Így nem fogok szenvedni nyáron, meg utána suliba se. :D EZAZ!!!!! :D (y)

2011. június 10., péntek

Mi is ballagunk =)

Császtok!


Nem tudom, ki van már túl az általános iskolai ballagáson, de én csak holnaputántól leszek rajta túl. =) Tudom, hogy nem nagy szám általánosból elballagni, de akkor is ez az első ballagásom (a bölcsőde és az óvoda nem számít).xdd
Mondjuk elég érdekes lesz, mert én eleve nem voltam akkor suliba, amikor elpróbálták a menetet a suliban, de ahogy láttam, nem vagyok lemaradva, mert senki se tudta, hogy mi, hol vagy mikor lesz. Csak azt tudjuk, hogy merre kell menni. Meg hogy mikor lesz a virágátadás, de hogy addig mit fogunk csinálni...? Majd kiderül. Amúgy nem nagy a sarka a cipőmnek, de nehezen tudok benne menni, és attól félek, hogy ha lefelé a lépcsőn a menet megindul, én akkorát zúgok.xd Apa rendelt nekem csokrot, de foggalmam sincs, hogy milyen lesz. Remélem nem túl nagy...
Ballagás után meg elmegyünk étterembe zabálni : D 
Jó kis nap lesz *-* várom már, de persze azért szomorú is vagyok...:'(

2011. június 9., csütörtök

Ez az ami bánt...

Most már nem tudom, mit érzek igazából. Annyit sírtam már, hogy ha ránézek az jut eszembe és nem a szép idők. Ennek fordítva kéne lennie nem? Szeretek a közelében lenni, de közben arra gondolok, hogy ő más közelében szeretne lenni, nem az enyémben. Ha rám mosolyog, arra gondolok, hogy csak baráti mosoly és nem több... de másra máshogy mosolyog...ez az ami bánt. Más. Máshogy néz másra. Máshogy gondol másra. Szinte érzem, amikor másra néz, hogy mennyire boldog. Olyan boldog, mint én vele...ez az ami fáj :'(

2011. június 7., kedd

Sose gondoltam volna...

Nah Hali mindenkinek!


Hát úgy igazából nem történt sok minden. Csak egy bajom van, de az a legnagyobb: még mindig szeretem, és bármit megtennék érte, vagy azért, hogy a közelében legyek. Sose gondoltam volna, hogy ennyire lehet szeretni egy másik embertársam...Amint meglátom, érzem hogy gyorsabban ver a szívem. Nagyon durva! Sose éreztem még ilyet. Remélem fogok még, de akkor úgy, hogy viszont szeretnek. Mert így ez az érzés nem sokat ér, csak annyit, hogy szenvedek tőle. Talán majd a gimiben. Alig várom már, hogy oda járhassak. Nem mintha könnyű lenne elbúcsúzni a mostani osztályomtól, de akkor is várom. :)
Amúgy ma nem volt iskolában, ezért egész nap nagyon hiányzott. Majd holnap már látom remélem. <3
nah mára ennyit syasztok :D  

2011. június 3., péntek

Új történet

Nem rég elkezdtem írni, egy kitalált ilyen fantasy történetet. Regényféle, ha gondoljátok olvassátok el. Úgy igazából érdemes a 2. fejezettől kezdeni, mert az első szerintem eléggé unalmasra sikerült. xD

Nekem nem kell olyan...

Syasztok

Sok dolog történt azóta, hogy nem írtam az életemről csak filmekről.
Előszöris: végre összeszedtem minden bátorságomat és elmondtam a "padtársamnak", hogy mit érzek.
Nos igazából nem elmondtam, hanem leírtam egy cetlire, hogy: "kedvellek" és azt odadobtam a füzetére. Rám nézett, és csak annyit kérdezett: "Ezt ki küldte?" Mutattam magamra. Egy ideig nézte a papírdarabot. A szívem talán még sosem vert gyorsabban...Vártam, hogy mi lesz, de nem lett semmi. Pár percig nem is láttam a papírt, franc tudja, hova tette, a kezébe nem volt. Aztán egyszercsak odadobta elém. Ez állt rajta. "Hogy?" Baszki hogy a f*szomba lehet ezt máshogy érteni?! Kicsöngettek és felálltunk mind a ketten és közbe kérdeztem, hogy: "Hogyan?! Mégis, hogy lehet ezt máshogy érteni? Erre ő: "Hát...barátilag..." Én: "Jobban!" Ő: "Jaa értem."
Ennyi volt amit beszéltünk erről a témáról. De végig vicsorgott :D Nem tett jót az egójának...xD
De ugyanúgy viselkedik, mint régebben. A lányok mondták, hogy menjek oda és kérdezzem meg, hogy akkor ez most mi? Egy nem? Engem csak az elején zavart, hogy nem kaptam rendes választ, de most úgy vagyok vele, hogy jól van ez így. Úgyis más jobban tetszik neki: tudom, mert mondta az egyik barátnőm, hogy bevallotta neki. És amúgy elkezdtem figyelni, hogy igaz-e és tényleg az, mert egyfolytában ott akar lenni, ahol a lány van. Ha csak teheti mellé ül, piszkálja ...ilyesmi. 
Nem is akarok összejönni vele...nem kell egy olyan srác, akinek más kell. Majd találok egy olyat, akinek én vagyok az első. És én is szeretem, persze...(yn) remélem :D